Megmenthető még a rég nem használt
mezőgazdasági épületem?

Biztosan nagyon sok itthon mezőgazdasággal foglalkozó szakember emlékszik a folyamatokra, amelyek kezdete kb. 1985-re tehető és majdnem 6 évvel ezelőttig tartottak. Az állattenyésztésben az állatállomány nagysága majd felére csökkent, a kedvezőtlen piaci feltételek miatt, így a korábban használt mezőgazdasági épületek kihasználtsága jelentősen redukálódott. Hasonló folyamat volt megfigyelhető a növénytermesztésben is. Csökkentek az export piacok, szűkült a hazai kereslet illetve földeket vontak ki művelés alól. E sajnálatos folyamatoknak köszönhetően a korábban növények, termények tárolására használt mezőgazdasági csarnokok nagy része is kihasználatlanul maradt. Az évek során ezeknél a kihasználatlan csarnokoknál és mezőgazdasági épületeknél az éppen szükséges állagmegóvási munkálatok is sorra elmaradtak. Ennek a sajnálatos ténynek köszönhető, hogy a gazdaság újbóli fellendülésével a korábban elhanyagolt épületek többsége már nem felel meg a mai kor követelményeinek.

Hat évvel ezelőtt vette kezdetét a mezőgazdaság újbóli fellendülése és ez a folyamat ma is tart, mely a gazdaságok infrastrukturális megújulását is előrevetítette. A növekvő termelésre újra fel kellett és kell készülniük a gazdáknak. Épületeiket meg kell újítaniuk vagy azok helyett újat kell építeniük.

Szerencsére ez ma már pályázati források felhasználásával is lehetségessé válik. Azonban az uniós támogatások felhasználásával a mezőgazdasági épületeknek és csarnokoknak is egy sor követelménynek, szigorú előírásoknak is meg kell felelniük. A mezőgazdaságban használt csarnokoknak ugyanis már nem elegendő csak a leendő funkcióikhoz alkalmazkodni, hanem meg kell felelniük az aktuális tűzvédelmi, egészségügyi, állattartási, terménytárolási, környezet- és állatvédelmi szabályozásnak is. Többek között víz-, talaj- és levegőszennyezést érintő hatásvizsgálatokat kell elvégezni az építkezések előtt. Továbbá ki kell alakítani az időjárástól függetlenül használható közlekedési-és szállítási folyosókat, a szennyvíztermelés-és elhelyezés környezetkímélő módját, vagy éppen az épületek villámvédelmét.

Mind az új, mind a régi épületek hőszigetelésében megoldást nyújt a szórt poliuretán habos hőszigetelés. Mivel ezeknél a mezőgazdasági épületeknél nem csak a megfelelő (lehetőleg állandó) hőmérséklet illetve ennek mérsékelt költséggel történő biztosítása is fontos, hanem legtöbb esetben vízszigetelésre is szükség van, így a fújt habszigetelés kitűnő megoldást nyújt.

A szórt poliuretán habos épületszigetelés legfőbb előnye más hőszigetelési technológiákkal szemben, hogy illesztékmentesen és így hőhídmentesen felvihető a felületre. Akár függőleges falak, akár födémek, tetők és csövek is szigetelhetők vele. A zárt cellás poliuretán hab pedig vízzáró réteget hoz létre, így többek között elvégezhető az állattartó épületeknél előírt kötelező lemosás is. Emellett páraáteresztő tulajdonsága biztosítja azt, hogy a penészesedés és a gombák elterjedése elkerülhető a fújt szigetelés alkalmazásával. Régi épületeknél gyakran merül fel kérdésként, mikor a hőszigetelésről döntenek, hogy a meglévő tetőszerkezetet meg kell-e bontani a hőszigetelés elvégzéséhez? Kell a hőszigetelő anyagon kívül egyéb rétegeket is felvinni a szigetelendő felületre (melyek költsége minden esetben hozzáadódik a szigetelőanyag költségéhez)? Lehetséges-e az, hogy a hőszigetelés nagyon gyorsan elkészüljön? Természetesen sokszor előkerül az is, hogy ha a tulajdonos mégis a régi palatető cseréje mellett dönt, akkor annak elszállításának költsége is a gazdát terheli.

A szórt habszigetelés használatával a régi tetőszerkezet a legtöbb esetben megmenthető! Így a hőszigeteléssel nem jelentkeznek járulékos költségei. A felhasznált poliuretán hab hőszigetelő képessége többszöröse más hőszigetelő eljárásoknál használt anyagoknak, így ugyanazon hőszigetelő hatás eléréséhez vékonyabb rétegben szükséges a hőszigetelő anyagot felvinni. Ezzel egy még kevésbé jó állapotban lévő tetőszerkezet is megmenthető, hiszen a poliuretán hab megszilárdulása után nagy keménységű réteget képez. (A zárt cellás hab, amelyet vízszigetelő képessége miatt tetők szigetelésére is ajánlunk)

Legtöbb esetben elegendő a szigetelendő felület tisztítása, a tisztított felületre a szórt purhabos hőszigetelés már felvihető egyéb hordozó réteg nélkül. Éppen ezért további előny, hogy a régi épületeknél sem szükséges megbontani a tetőszerkezetet, a habos hőszigetelés a legkisebb résekbe és üregekbe is könnyen injektálható.

A poliuretán hab egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy mindössze néhány másodperc alatt megszilárdul és felveszi végső formáját. Ezután UV-festéssel tetszőleges színre színezhető.

Jó hírünk tehát, hogy a poliuretán habos hőszigeteléssel megmenthető még a rég nem használt mezőgazdasági épülete is!